Ha épp nehéz

Ma reggel csörgött az óra (5:50), bár már ébren voltam, alig aludtam egész éjjel. Elindultam edzeni, még sötét volt. Ahogy kiléptem az ajtón, elsuhant mellettem egy futó.

Gondoltam is magamban: Ejha. 

Miféle mentális állapot kell ahhoz, hogy valaki hajnali hat óra körül már a jeges, csúszós aszfalton szaladgáljon? Semmi extra, csak kell egy cél. Ezért keltem fel ma reggel is. 

Ideális esetben az ember lánya pihenten, frissen, üdén, illatosan megy edzeni, figyel a regeneráló idők pontos betartására, az edzéstervezésre, megfelelő, sportág specifikus étkezésre. 

Igazság szerint mindenki azzal dolgozik, amije van. Azzal az idővel, azzal az élettel, azzal a testtel, mentális állapottal, amit éppen aznap hozott magával. A lényeg: hogy csináld! Akkor is, ha épp nehéz, ha épp nem vagy a legjobb helyen az életedben. Ha van egy célod, az odavezető utad csupa cikkcakk, kihívás, és nehézség lesz. A nehéz időszakok jobban nyomják a lelket. 

Van egy célom (igazából több is), és hajlandó vagyok meghozni az áldozatot érte. Ha igazán nagy célod van, annak az ára is nagy.

De minden egyes fáradt, nehéz és fájdalmas perce megéri. 

Amikor kezdem elveszíteni a lendületet, mindig életem első versenyére gondolok. Arra, hogy az időjárás-előrejelzés ellenére nagyon hideg volt, fújt a szél, szemerkélt az eső, az előttem lévő bringa kereke arcomba csapta a sarat. Ha épp volt előttem egyáltalán valaki. Az első kör nehéz volt, a második körnek már sokan neki se vágtak. Bennem is megfordult egy pillanatra, hogy abba kéne hagyni, de a lábam nem állt meg. És az az érzés, amikor megláttam a célkaput, és azt, hogy a körülmények ellenére hamarabb beértem, mint ahogy terveztem, fantasztikus volt. 

Azóta is, minden versenyen, amikor meglátom a célt, boldog vagyok. Körbeértem, beértem, megcsináltam. 

Nekem ez megéri. 

Az, amikor büszke vagy magadra, nem számít senki véleménye, nem számít semmilyen külső körülmény, amikor csak te vagy és az elért cél, a sikered, a megvalósult álmod – na, ezért megéri lecsippenteni az alvásidőt, ott és akkor edzeni, amikor épp van rá idő és lehetőség.

Azzal dolgozom, ami van.

Flow

Az edzés sok mindenre gyógyír.

Jót tesz a testnek, a szellemnek, a léleknek. Elfáradsz és felfrissülsz. Az edzés izommunka és mentális tréning egyszerre. Ha jó napod van, egy jó edzésben fel tudsz oldódni.  Ha rossz napod van, egy jó edzésen ki tudod magadból adni. 

Használd és hasznosítsd az energiáid!

Van, aki akkor tud igazán nagy teljesítményt nyújtani, ha az élete rendben, lelkileg szárnyal. És van olyan is, aki mindezt akkor tudja produkálni, ha mélyponton van.

Ezzel nincs is semmi baj. Csupán annyi, ha a körülményeidre hagyatkozol, a teljesítményed és a fejlődésed is teljesen hektikus lesz. 

A sportba, az edzésbe bele lehet menekülni. Az edzés sokunk számára komfortzóna, ahol kényelmesen és szabadon mozgunk. Ne ragadj bele! Lehet a sport egyszerre cél, egyszerre eszköz, egy út a céljaid eléréséhez. Használd jól!

Az edzés én-idő. Koncentráció, figyelem, fegyelem. Úgy nem lehetsz igazán hatékony, ha fejben nem vagy ott. Ha hagyod csapongani az érzéseid, a gondolataid, nem érsz el eredményeket, és egy rosszul kivitelezett mozdulattal még meg is sérülhetsz. 

Az edzés lecsendesít, megtisztítja az elméd, segít fókuszálni. Az edzés áramlás, küzdés az elemekkel, a változással, a fejlődéssel, önmagaddal, a jeleneddel. 

Figyeld magad futás közben. Sokan azért futnak, mert fejben „helyre teszi” őket. Vagy futás közben találják meg a megoldást egy problémára. Vagy épp ekkor tudnak mentálisan teljesen elcsendesedni.

Nekem ezt adja a kerékpár. A terepfutás. A köredzés. Ha nagy súlyokkal dolgozom. Vagy ha nyújtok. Nekem ezt adja a sport. Elcsendesedést. Önismeretet. Befelé figyelést. Lendületet. Áramlást. És szembesülést saját magammal, a nehézségeimmel, gyengeségeimmel, kifogásaimmal, a korlátaimmal.

Ha edzeni mész, tedd le a problémáidat az ajtó előtt, mielőtt belépsz a terembe. Fókuszálj a feladatokra.  A problémák megvárnak, de már másképp fogod látni őket. Ne cipelj mindig mindent magaddal. Az idő, amit magaddal tölthetsz ezek nélkül a problémák nélkül, kincset érnek.

Én a versenyezgetéssel tanultam meg ezt, súlyos idővesztések és helyezések árán: mindent a rajtvonalnál hagyok, és csak élvezem a versenyzést.

Élvezd, amit csinálsz. Ennyire „egyszerű”.