2013. január 28., hétfő

Patchwork

Az alapozás, a kényelmes edzegetés ezennel véget ért. Megkaptam a következő három hónap edzéstervét, amolyan kellemesen bokalefosós lesz.
Úszás: heti 2 x 2 óra.
Bringa: egyelőre spinning, aztán jóidőkor heti 150 km körüli karika.
Erősítés. Csak hogy szép is legyek. :) És meg tudjam csinálni a kézállást egy kézzel.
Futás: na, itt az izgalmas rész. Heti 3 x.
Első hét: 10 km, 10 km, 20 km.
Második hét: 10 km, 10 km, 21 km.
És így szépen, okosan minden héten eggyel feljebb. A cél az, hogy három hónap múlva meglegyen a 30 km.
És bármi (úgy értem: BÁRMI) történik, a hosszú futásnak MEG KELL lennie.
Ma ezen agyaltam egész nap. Oké, oké. De ezt már basszus, keményen logisztikázni kell...

Ma reggel gerinctréning után egy "bringás" spinning, majd rögtön felpattantam a futópadra, és le is nyomtam az első tízest. Jó volt, jó érzés volt. :)
Bár közben lenyomorodtam, ami nem tetszett annyira. A jobb lábfejem belső talpéle olyan szinten megfájdult, hogy a futás után kissé stikkes lett a járásom (ami azóta is tart), de a futással nem álltam meg. Nem tudom, mi lehetett a baj, mert a cipőm jó... Remélem, nem lesz több ilyen. Nem kérem.

*

Ma hazaérkezvén a postaládáknál belebotlottam egy lakóba. A srác épp előttem ért be a kapun, bringával. Spd, sisak, szemüveg, téli cucc, minden, ami kell. Nem bírtam megállni, mondtam neki, hogy irigylem, amiért ilyen időben ki tud menni.
Mondta, hogy csak meleg ruha kell. Persze nekem nem ez a bajom, hanem megyek egy métert a havon, és ezalatt kettőt borulok. Aztán elkezdte magyarázni, hogy ő sem a versenybringájával megy ilyenkor. Az országútijára nagyon vigyáz, télen fel sem ül rá. Há! Találtam még egy bringást. :) Nem minden országútis bunkó. ;)

*

Kicsit visszafelé haladok az idővel.
Szombaton egy "érdekes" spinning élményben volt részem, részünk. A hangtechnika ördöge... hm... miatt 20 perc késéssel tudtunk elindulni. Ezalatt az idő alatt már fel is adtam, hogy megszólal a cédém. Úgyhogy elindítottam az órát - zene nélküli tekeréssel. Nem könnyű így tanítani. De a csapat (közel teltház) mégis eltalálta a pedálfordulatot, az ellenállást. Hát hiába... :)

*

Ma futás közben azon agyaltam, hogy ironman.
Azon agyaltam, hogy már csak háromszor kell odapakolni ezt a távot a maihoz "és kész". Nem tűnik lehetetlennek.
Ja, és úgy néz ki, megvan a segítőm is. :) Bár még messze van július (a fenét van messze...), de úgy tűnik, sikerült egy megbízható emberkét találnom. Vagyis helyesebben: ő ajánlotta fel, és ez nagyon-nagyon jól esett. Csak még szereznem kell neki is tészta-parti jegyet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése