Egy nap, három tejeskávé története.
Első kávé
Start: 7:38. Mert ekkor értem ki a Brillből, át a Costa Caféba. És itt már törzsvendégnek számítunk.
Gondolkodós volt a dolog, lemondjam-e, mert bunkó paraszt vagyok, és én nem készültem ajándékkal.
Mint kiderült, tényleg bunkó paraszt vagyok. :D
Megkérdeztem, azért szeretnek-e még. Igen, persze, mert én az ő Bunkó Parasztjuk vagyok. Így. Nagy kezdőbetűkkel.
Második kávé
Helyszín: Megafitness.
Gerinctréning után, elindulás előtt. Szakmai eszmecsere. Érdekes. Aztán mindenfélés. Leginkább érdekes és elgondolkodtatós. Olyan kávéhangulatú. Sietős.
A megbeszélt sütizés helyett.
Harmadik kávé
Frei Tamáshoz ültünk be. Jó, sokféle kávé, sokáig válogatós. Tejszínhabosat szerettem volna mindenképp, mert múltkorában rájöttem, hogy "igazi" tejszínt használnak. Ma ez csalódás volt. Átverés.
Beszélgetőpartnerem két kört is rendelt. A második valami borsos feketekávés cucc volt. talán tibeti szösz. Az illata erős és borsos. Meglepő. Kínált, hogy kóstoljam meg. Én ugyan nem. A miértre a válasz, hát mert erős és borsos. Úgy tűnt, mindenképp rá akar venni a kóstolásra, mert az orrom alá dugta a csészét, és így szólt: Akkor megpróbálok lányként hatni rád. Nézd! Színes és pöttyös! :D
Hát igen. Épp csak ennyire vagyok egyszerű. :)
Jut eszembe. Vettem egy pöttyös-rénszarvasos harisnyát. Igen, a rénszarvas a pöttyös...
A kávé nekem társasági élet. Általában nem kávézom, de ha beülök valakivel beszélgetni, akkor kell a soktejes-soksoktejhabos-tejeskávé. És itt a tejhabon van a hangsúly. :D
Ez egy ilyen nap volt. Három kávé, három találkozó. Mindegyik másmilyen, és mindegyik másképp jó. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése