Mára láblógatást terveztem.
Jó vicc...
Persze a délelőtt punnyadással, olvasással, sorozatnézéssel, és kifelé tekintgetéssel telt.
Csak ki kéne menni...
Mára két óra úszás volt előírva, de ezt karácsony másnapján nehézkes megvalósítani.
Ám legyen. Két óra bringa: Budakalász-kör. Nem sok.
Tétényi út - Kosztolányi - Petőfi hídról le a rakpartra. Jó pörgetős, dinamikus, jóleső tempót mentem. Pedálfordulatot még mindig tudok mondani, mert még most sem tudom használni... :(
Az út szélén mentem, nehogymá' bárkit is zavarjak. Azért egy köcsög csak rám dudált. Pedig még csak arrébb sem kellett mennie. Szeretem, amikor rám dudálnak. Mert megijedek... És az annyira jó...
Elég gyorsan mentem. Főleg az útviszonyokhoz képest. Eső, vizes, tócsás út. Aztán egy helyen sűrű kavicsréteg, kb. 1,5-2 méter hosszan. 1 méter szélesen. Mire észrevettem, már nem volt időm kikerülni, mert jöttek mögöttem. Hát akkor, lesz ami lesz. Fékezés nélkül rongyoltam át rajta. Ellenkormányzás. Kicsin múlott, hogy nem kenődtem fel a szalagkorlátra. Na, ez határozottan szar érzés volt. Innentől visszavettem a sebességből, bár szerintem pont azért nem lett belőle bukás, mert gyorsan mentem át ezen a roppant szórakoztató kavicsos részen.
Más érdekesség nem történt.
Talán még annyi, hogy hasonlóan elmebeteg bringást kettőt láttam csupán útközben.
1. Hideg van.
2. A melegítő lóbalzsam továbbra is egy jó találmány, de most már értem, mire (lenne) való a térdmelegítő.
3. Hideg van.
4. Igen hamar szürkül. Ez még nem sötétedés így délután, de látni sokkal kevésbé lehet. Ami annyit jelent, hogy én én kevésbé látszom.
5. Nulla fok körül az útviszonyok viccesek lesznek. A víz önmagában is csúszós, de ha elkezd lefagyni, sokkal izgalmasabb. A kisebb-nagyobb hóbuckák meglepetésszerű felbukkanása az úton szintén felülmúlhatatlan élmény. Erre még az eső dobja rá a hangulatot, így arra is rájöttem, mire lenne való a sárhányó. De hát olyat az ember lánya Mankára csak nem tesz fel. Egy csodaszép országútira? Jesszus. Ennek eredményeképp ismét csupa sár lettem: a lábujjamtól a fejem búbjáig. Szó szerint.
Hazaérve lemostam Mankát, és visszatoltam a szobájába (a nappaliba).
Most már készen állok arra, hogy tavaszig csak nézegetni fogom, és nem ülök fel rá. Még kellett egy utolsó tekerés, akármilyen rövidke is volt. :)
Fogadjunk, hogy nem tudod megállni és nem a mai napi volt az ucso tekerés ebben az évben! Hisz még csak most jön a jó idő!!!!! ;-)
VálaszTörlésgonosz vagy és rosszindulatú :D :D ♥
VálaszTörlés